Nem tudom...

Sziasztok!

Nem tudok szabadulni a témától.........
A halál......... 

Tudom ennek nem mindenki örül, bocsánat érte🙏

Olvasgatok, eredetileg abban akartam elmélyedni, hogy a kultúránként eltérő haldoklóhoz, halálhoz, gyászhoz való viszonyulás, miként nyilvánul meg....... de másra akadtam.......

A halál a lét legmagányosabb aktusa (Kárpáty), minden ami veszélyezteti az "egész" - ségünket, vagy  emlékeztet, saját halandóságunkra elkerüljük, vagy igyekszünk elkerülni, így a haldoklót, a gyászolót.(1.).......

Mindenki viszolyog, hogy ezzel a témával foglalkozom, a blogomra a követőim ha ilyen dolgokról írok - azt mondják szomorú......... 

A gyászkultúra  és halálkultúra nagyon összetett fogalmak, nem is vállalkozom a feltárására, mert sem a blog, sem az előzetes tanulmányaim, sem a gyors irodalom áttekintés nem tesz jogosulttá a téma kifejtéséhez, csupán egy pici betekintést szeretnék adni, ha sikerül. Az általam talált,  olvasott,  A gyász szociológiája című dolgozat, tanulmány adta a kiindulási pontot (1.)...... 

A dolgozat a halál medikalizálódását említi, az egymástól és a haláltól való elidegenedésünk egyik okaként,  egyéni, közösségi és társadalmi szinten egyaránt megfigyelhetők ezek a folyamatok, nem tudjuk gondozni a haldoklót, támogatni a gyászolót, ezeket a folyamatokat, feladatokat az egészségügyre hárítottuk. A halállal szembeni attitűdjeinket befolyásolhatja a falusi, városi létforma, a vallás, a halál tudatának szocializációja...........(1.)

Véleményem szerint oka még a medikalizálódásnak, a kétkeresős családi modellek egyre gyakoribb léte,  hiszen ma már a házaspár mindkét tagja dolgozik és komoly dilemma "betenni" az idős szülőket a különböző intézményekbe. Kénytelen a legtöbb család a gondoskodás e formáját választani, ha felelősen akar cselekedni, mert sajnos anyagilag nem engedhet meg magának más lehetőséget. 

Nagyon nehéz döntés, de úgy gondolom a legfelelősebb egy intézmény gondjaira bízni  fizikális vagy mentális EGÉSZ-ség megingása miatt, magát biztonsággal ellátni nem képes szerettünket.

Az 1960-as évek végén, létrejött egy új tudományág, a thanatológia egy interdiszciplináris tudományterület,  melyet  a "tagadás, tagadói" hoztak létre, első  a halált reintegráló lépésként. Először pszichiáterek, majd szociológusok, néprajzkutatók, orvosok, kulturantropológusok foglalkoztak a halál témakörével és kutatták azt.(1.)

Premortális, posztmortális területekre bontották, a thanatológiát. 

A premortális terület a haldoklás és halál területeivel, a posztmortális  a gyászolókkal, a túlvilági elképzelésekkel foglalkoznak.

Elisabeth Kübler Ross: Interjú a haldoklókkal, 1969-ben - megjelent könyve, 2000 haldoklóval történt beszélgetés kapcsán kidolgozta, megalkotta a haldoklás stádiumait. 

Hazánkban 1991-ben Polcz Alaine nevéhez fűződik a hospice szemléletű ellátás. A haldokló palliatív ellátásán, méltósággal történő gondozásán túl, a hozzátartozók lelki folyamatainak sgítése is része gondoskodásuknak.

A halál és a gyász sokféleképen érintheti az embereket, spirituális, vallási, pszichológiai, filozófiai szempontból is meg lehet közelíteni, ezért írtam, hogy a téma nagyon összetett, csak éppen említés, gondolatébresztés szintjén foglalkoztam a témakörrel.

A GYÁSZ SZÍNE

A nyugati kultúrákban így hazánkban is a gyász színe a fekete.

Thaiföldön, Fülöp szigetek, Dél-Amerika a lila a gyász színe.

Ázsiai kultúrákban Indiában, Kínában, Japánban a gyász színe a fehér.

Szürke  vagy sötétkék egyes latin -amerikai kultúrákban.

Vörös Dél -Afrikában.

Arany és ezüst egyes afrikai és hindu kultúrákban.  

Fentiekhez segítségül hívtam a ChatGPT-t,  le is ellenőriztem a férjem segítségével, Ő erre Perplexity-t használta.

A különböző kultúrák halálhoz való viszonyának bemutatása várat még magára...............

De lefekvés előtt inkább jöjjön egy kis tavaszi hangulat.💙💚💛💜

Szép álmokat kívánok Mindenkinek!

Jó éjt!

Hálával, célokkal, pingvinekkel!

🙏💫🐧🐧🐧🐧!

Forrás:

1. https://mek.oszk.hu/02000/02010/02010.htm (letöltve: 2025.02.23.)

2. ChatGPT

3. Perplexity