Esti mesék....
Sziasztok!
T. Fiser Ildikó: A levegő
mégsem látod.
Átöleli a világot.
Orrodon át
beléd bújik,
majd a szádon
kirepül.
Bárhol is vagy,
bármit teszel,
soha nem hagy
egyedül.
Mindenütt van
mégsem látod.
Ez élteti a világot
Sziklai Emőke: Napsugár és Szellő kalandjai
Lágyan suhant, könnyeden siklott, lebegve simogatta meg az útjába kerülőt.
Gyengéden simítva a bokrok, fák leveleit, a virágszirmokat.
Selymes, lágy jelenléttel igézte meg a tájat.
A homokszemek táncra perdülve peregtek előtte.
Jelenléte melegséget árasztott amerre járt, beragyogta a teljes horizontot.
Látványa igéző, mosolyt csalt az arcokra, kellemes érzetet keltő jelenléte mindent, mindenkit ámulatba ejtett.
Barátnők voltak s gyakran kalandoztak együtt a finom homokon napozva, miután megmártóztak a tenger lágy hullámaiban.
A két lány a tengerparton pihent minden délután.

❤️❤️❤️❤️🙏
VálaszTörlés