Generációkról másként, majd egyszer
Sziasztok!
Csak nem tudom elengedni, a generációs témát, nem, nem és nem....... találtam egy új megközelítésből elém táruló tudományos tényfeltáró, nem egészen amatőr videót, fantasztikus, de szerintem mostanában nem lesz időm rá, vagy lehet erre fogok fókuszálni..... nem tudom lesz-e rá lehetőségem, de nagyon szeretném......
Rendbe kell tenni az életünket, a környezetünket, erre kell fókuszálnunk, mert mostmár annyi mindent csinálunk, hogy az több a soknál. Ma megvilágosodtam, digitális szülőként, digitális gyermekekkel, azt hiszem ez a megnevezésem, megnevezésünk, kapaszkodók és minták nélkül, elég nehezített a terep, ja és itt van a szendvicsgenerációs mivoltom.........
Értitek nem? Sokszor én sem. Ez valós probléma! A szülői én meghatározása, a szülői önismeret fejlesztése, szerintem ez nagyszerű téma........Meglátjuk.......
Holnap jönnek a KisNagyLányomék, a Z-generációsaink nagyon várjuk Őket, még ebben a percben is X-generációsként, vagy visszamenve az útvesztőben sütünk-főzünk, miközben az Alfa-generációsunk mit sem törődve elfoglaltságunkkal, meg hogy nem Ő van fókuszban szerencsére, hiszen nyomhatja, mindnyájan sikeresen helyt állunk a magunk módján és a Z-seink imádják a reflektort és csak azt hajtogatják, hogy cukik vagyunk, nekünk meg Ők a cukik, de felhívtuk MAMÁT is a Boomert és imádjuk Családilag egymást egyelőre online, de igykszünk offline is helyt állni.............
Van egy csomó, felsorolhatatlan elmaradt dolog, ami elnapolható, de egymás szeretete az állandó és örök és hogy nem csak hazajövünk, hanem otthonra lelünk, hogy otthon vagyunk, leszünk, olyan elmondhatatlan, olyan szerencsés vagyok, hogy járok, hogy írok, hogy tudok ülni, rágni, nyelni, enni, borozni, hogy lélegzem és a szeretteim is lélegeznek együtt velem.........
Ti érzitek ezt, hogy ez mekkora kincs?????
Én minden pillanatban tudom és hálás vagyok és már nem kell akarnom, készség szintű a hálám.............
Kívánom mindenkinek, hogy eljusson erre a szintre, hogy a hála és a boldogság készségszintű legyen. az életében........
Az érzéseink olyanok mint egy kémiai folyamat, mint az ozmózis, két membránon át áramlik az eltérő koncentrációjú oldat, hogy a koncentrációk kiegyenlítődjenek.......az oldószer a jellem, a hígabb felől, a töményebb felé áramlik......az én olvasatomban a szeretet, a jóság mindig a töményebb és idővel, mert persze mindenkiben van egy csipetnyi rossz és gonosz, kiegyenlítődnek a viszonyok és az emberek előbb, vagy utóbb lenyugszanak, egyensúlyba kerülnek........ ha tetszik megjavulnak....... átértékelnek........ vannak persze katalizátorok az életünkben........ mindenkiében..............
Az én koenzimem a betegségem, a sclerosis multiplexem, Margit...... szerintem gonosz nem voltam soha talán, azt is hamar megtanultam, hogy én vagyok a második, hogy amit elérek, az mások számára természetes, hogy alkalmazkodnom kell, hogy magamra számíthatok mindenek felett, hogy akkor is jobb jópofát vágni, ha minden szar, mert akkor is ugyan az a szar van, ha sírok, meg ha nevetek is az egészen..........
Most eljött nekem, hogy társam van, hogy igaz társam, rettegek, hogy egyszer nem lesz, de nem is gondolok erre.............................
Nem lehetett velem könnyű gyermek koromban a sajátos felfogásom miatt és most visszakapom ezt is, mert ott állok magammal szemben a KisNagyFiam személyében és innen is bocsánat és elnézést és sajnálom a szüleimet, de reménykedem, hogy minden jóra fordul............
Lett egy tücsköm, aki sérült lett, de majd egyszer a többivel elmesélem................

Jó éjt Mindenkien! Hálával, célokkal, pingvinekkel!
🙏💫🐧🐧🐧🐧🐧!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése