Váratlanul.....

 Sziasztok!

Annyi mindent el kellene mesélnem, nem annyira pozitív történet, gondolat, mert nem annyira pozitív esemény amin túl kellett esnem.........

A péntekem csodálatos dologokkal kezdődött. a barátaim jelezvén, hogy tudják számíthatnak rám egy nagy meglepetés ajándékkal leptek meg, nem kell az ajándék árára nagy összegre gondolni, hanem az eszmei értékét tekintve nagy dolog, mert nekem szólt és figyelmességből, teljesen váratlanul kaptam.

Még nem hűlt ki a kilincs jött egy régi egészen jó ismerősöm és egy személyre szóló megint csak hatalmas ajándékot hozott nekem, teljesen váratlanul, szívből szeretettel, megint ne az anyagi értékére gondoljatok, hanem az eszmeire, mert Ő is "hálából" hozta, nekem akart jelezni, és olyan személyre szóló ajándékot hozott nekem, amit ráadásul Ő készített! 

Hatalmas ajándékokkal kezdődött a napom, teljesen átmelegítették a lelkem, nagyon jól estek, váratlanul, nekem szólóan 💝 

A férjemtől pedig megszokhattam volna, hogy amit csak kiejtek a számon megtörténik, megkapom, megérkezik (kopp,kopp,kopp,🙏) de ilyet még nem tapasztaltam, na jó legfeljebb a gyermekeim, meg az anyukám is időnként..........

Aztán délután jött a feketeleves, amire részint fel voltam készülve, mert jött a kedvenc vizsgálatom, minden klausztrofóbiás álma......az MRI.......

Kedvesnek és szívélyesnek nem mondanám a fogadtatást, de mit lehet tenni, kezdtem egy letolással, hogy kérdezni akartak jövök-e de nem vettem fel a telefon, jelzem egyszer volt egy nem fogadott hívásom, meg előtte napokig hívtak az időpontváltozással........ ekkor komolyan olyan érzésem támadt, hogy nem vagyok kívánatos személy, elhiszem, nekem sem kívánatos a vizsgálat, mellesleg fél évet "vártam" időpontra.......

Aztán mivel ahogy illik mentem még a korábban érkezzek felszólításnál is korábban, behívtak előttem egy hölgyet, majd egyszer, jó idő múlva  szólították újra, szóltam, hogy bent van, majd letolva a kollégáját, hogy otthagyta a papírt, beszólított engem, na érdekes élmény volt.....

Nem volt túl kedves, nem ragozom, nem írok le egyebet, még belegondolni is rossz.......hiába itthon minden jobb lett volna......  Végül is túl vagyok......

A férjemmel már előtte megállapodtunk, hogy elmegyünk a vizsgálat után vacsorázni, ez meg is történt, fantasztikusan zárult a napunk.......

De mióta óraátállás volt igen fáradtabb vagyok, és azon gondolkoztam mi minden okot tudunk sorrolni, de minden tanulmányomat félretéve molekuláris szinten, valahogy a lelki síkra sodródtam, minden alkalommal...... Állok hajnalban az üvegajtó előtt, látom, hogy korán világos van akár indulhatna is a nap 100%-al!, de még korán van, délután pedig meglepően korán sötétedik, be is lehetne húzódni a a lakásba, a szobába és be is lehetne gubózni, de még korán van, s azon tűnődtem, hogy igenis át kellene állítanunk magunkat erre az időszakra..........

Tudatos őszi átritmizálás. Valahogy át kellene strukturálnunk a napjainkat.

Várnai Zseni

Őszi Napsütés

A nyár szerelme forró és merész,

de édesebb az őszi napsütés,

a csókja nem éget, mint a láng,

csak simogat, mint egykor jó anyánk,

szívünkre mézes, enyhe csókja hull...

és minden nap korábban alkonyul,

korábban alkonyul!

Az ősz szerelme, mint a kósza szél,

halk suttogás, majd vészes szenvedély,

a fény és árny oly gyorsan változó,

mint életünk, e hullámzó folyó...

Még kék az ég, de máris elborul,

és minden nap korábban alkonyul,

korábban alkonyul!

Az ősz szerelme hervadó virág...

lombdíszeit hullatja minden ág,

csak hallgatom ez édes bús zenét:

a búcsúzó madarak énekét...

Csak hallgatom, és szívem elszorul:

jaj, minden nap korábban alkonyul,

korábban alkonyul!

Az ősz a betakarítás, a környezet télre való felkészítésének időszaka, ahogyan a tavasz a nyár előszobája, az ősz a télé. Az előszobában felkészülünk a lakásba, az otthonba való belépésre, levesszük a kabátot, a cipőt, a lábbelit, letesszük a kalapot, az ernyőt, kellő tisztelettel, és tapintattal belépünk a házba, így van ez az évszakokkal, egyikből a másikba, mindenképpen fel kellene készülnünk a következő lépésre.

Minden évszaknak megvannak a szokásai, ruházkodásban étkezésben, idény gyümölcsök és zöldségek, különböző tevékenységek, szüret, disznótor, betakarítás, vetés....... mindennek megvan az ideje, a lelkünket is igazíthatnánk, felkészíthetnénk az évszakokra jellemző időjárásra, a változó napszakokra.......

Ősszel úgy gondolom le kellene lassulnunk, kellene konzerválnunk magunkban, a napsugarak energiáit, a csodás színvilágot amivel a fák nyűgöznek le Bennünket, hiszen ősszel még a napsugarak is másként esnek, a levelek pedig meleg színekkel kápráztatják szemeinket, lágyan simogatva a lelkünket.......ezeket a csodákat kellene elraktároznunk, hogy a sötét és hideg télre erőt adjanak.....

Az őszi ruháink is sokkal puhábbak, vastagabbak, olyan jó belebújni egy puha kötött pulcsiba, előkerülnek a selymes sálak, sapkák, a puha kesztyűk, a a hálószobában a vastag, mégis könnyű paplan alatt csodás elbújni a sötét és hideg elől........

Tehát csak arra jutottam, hogy ugyan úgy mint a kertet magunkat is "el kellene tenni" télire, fel kellene készülnünk. Mindenkinek kellene valamiféle rituálé, ahogyan felkészíti a lelkét a megváltozott viszonyokra, az időszámításra, a hűvösre, a sötétre. Elő kellene tudjuk hívni a pozitív élményeinket, a nap sugarait, és minden színes impulzust amit korábban begyűjtöttünk.........

Az állatok is azért alszanak téli álmot, mert lelassul az anyagcsere, kevesebb táplálék szükséges, ez az adaptív hipotermia segíti át őket a téli kemény hónapokon. Mi persze fűtünk, és természetszerűleg nem alhatunk téli álmot és nem is kell, de abban megegyezhetünk, hogy nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna. Tudatosan kellene készülnünk erre az időszakra. Ennek utána fogok nézni, milyen adaptív magatartás könnyíthetné meg ezt a természetesen bekövetkező évszakváltozást.

Lassuljatok, pihenjetek, jó éjt Mindenkinek! Hálával, célokkal, pingvinekkel!

🙏💫🐧🐧🐧🐧🐧!