Hétfőn hentereg

 Sziasztok! 

Sok szuper és sikeres, örömteli dolgunk volt, alapvetően csodálatos nap lett volna,, de egyébként az is volt, egy dolgot kivéve!

Egy hatalmas felhő, mint nagy ragadozó madár, vagy egy vadászrepülő, egy sötét árnyék azonban beárnyékolta ezt a fantasztikus napot!  Embertelen bánásmódban volt részünk, amit én tapasztaltam már saját bőrömön és ki is tudtam írni magamból, de a Férjem rettenetesen megalázónak és durvának érezte ezt a bánásmódot. 

Fájdalmas vizsgálatra érkeztünk, mindenhova bekísérem, itt nem engedték, többszöri kérésre sem. Majd kiabálva, durván, az intimitást nem tisztelve, mindenféle felvilágosítást mellőzve zajlott ez a mégegyszer mondom fájdalmas vizsgálat, ami nem mellesleg sok eléggé riasztó, esetlegesen gyógyíthatatlan, vagy tragikus kimenetelű betegségek kiderítésére szolgál. Ebben a tudatban, teljesen egyedül, ahol jól jönne fikarcnyi empátia, megértés, kedvesség, az nyomokban sem volt ebben az asszisztensben. 

El vagyok képedve,  meg vagyok rémülve, szégyellem, hogy egészségügyi dolgozó vagyok, ha ilyen embertelen lénnyel találkozom. Nem való segítő hivatásba, mert nem segít, csak belé rúg az elesettben, szégyellje magát! Ja azt el is felejtem, hogy az ilyenek nem tudják, még a kívánatos viselkedést sem ismerik, szakmailag is hatalmas hiányosságok lehetnek, mert minél nagyobb a tudás, annál nagyobb a szakmai alázat, az empátia, a kedvesség. 

A Doktornő szerintem a kedvességével, figyelmességével, a tudásával, az asszisztens helyében is szégyllte magát, helyesebben értetlenül állt a helyzet előtt, hogy a betegjogokat a kollégája két lábbal taposta a földbe. Nem tette szóvá, mert szeintem Ő hosszabb ideje tapasztalta, hogy receptor ami befogadná az érzékenyítő intelmeit, a szakmai tudását, tapasztalatát, a másik félből hiányzik.

Szerintem a helyzetből a saját idegességén túl, sokat nem érzékelt, felidegesítette, hogy szóvá tettük, hogy bejöttem volna, azt nem nézem ki az ilyen szakmai toprongyokból, hogy elszégyellte magát, de egy biztos az ilyen lényeknek nincs semmi keresnivalója az egészségügyben, a kiszolgáltatott betegek között! 

Én nem ezt tanultam, nem erre neveltek és nem ezt adom át a tanulóimnak sem! A jó szó nem kerül semmibe, de felbecsülhetetlen a betegnek! Támogatni, segíteni, simogatni, mosolyogni, megfelelő alázattal viseltetni a gondjainkra bízottakkal, ez alapvető aki az egészségügyben bármit munkálkodik. 

    

Aki pedig nem ilyen, annak semmi keresnivalója az egészségügyben! Csak úgy kell bánnunk másokkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk bánjanak. 

Csodás napokat, emberséges találkozásokat kívánok mindenkinek! Kevesebb kioktatást, ítélkezést, okoskodást mindenkinek másoktól, senki nincs a helyünkben, nem hordta és nem hordja a cipőnket! Ezt ne felejtsétek el, ne fogadjatok és ne adjatok tanácsot, ha nem kérted, ha nem kérték! Mindenki a maga háza táján sepregessen, mert szerintem akad, pókháló mindenkinél valamelyik sarokban, nézzetek szét magatoknál a saját házatok táján.  

Legyen ilyen sikeres, csodás napotok, mint a miénk lett volna, míg bele nem próbáltak rondítani.........rondítás nélkül!

Ezt kívánom a modortalanoknak!

Jó éjt! Hálával, célokkal, pingvinekkel!

🙏💫🐧🐧🐧🐧🐧!