Kedden Kecmereg

 Sziasztok!

Nahát micsoda nap! Volt minden jó is, rossz is, az önbecsülésemen még van mit csiszolni, de nem vagyok egyedül azt hiszem. Majd írok mindenről is, önismeret, önbizalom, önbecsülés, mindhárom fontos, de egyik a legfontosabb mind közül, mint a gyűrű, mind fölött.  

Ezekre ki fogok térni tényleg csak unásig tudom ismételni, hogy ki fogom fejteni mindet....... olvasok egy szuper könyvet és tanultam sok kiváló dolgot, de még van dolgom a tanulmányaimmal rengeteg.......

Jeromos a szarvasbogár. 

Jeromos a félhomályban egykedvűen üldögélt fél dió fotelében, bámult maga elé, elmélázott a világ folyásán, saját fejlődésén, a világ felfordulásán. Látott egy piciny fényt, mint Szentjánosbogárka úgy világított az egyre sötétebb éjszakában, lelke és szíve felderült, van fény, végre fény ebben a mindent átitató korom, vak sötétben, ahol riasztó neszek, zörgések borzongatják a magányos lelkeket. Ropognak az ágak, zörög az avar, fura vijjogó hangok szakítanak az egyre sűrűbb néma sötét, csendbe, beleborzong, hűvös a szél is,  erős is, felemeli, meglódítja, megbillenti, bárcsak lenne itt valaki, ha nem is vele, csak itt valahol a közelben, hogy ne érezze magát ily egyedül, félve, reszketve, átfázva, remegve, bárcsak itt valahol, valaki, csak itt lenne, nem vele, mellette. Jah ott van, halvány, pirinyó fény a kilátástalan éjben, lám ott egy Szentjánosbogár, nem szól, nem jelez, csak létezik, jelen van, s ez megnyugtató.......

Jó éjt! Hálával, célokkal, pingvinekkel!

🙏💫🐧🐧🐧🐧🐧